A globális szén-dioxid-kibocsátás, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátást is, idén rekordmagasságot fog elérni, ami még tovább nehezíti a pusztító éghajlati szélsőségek elhárítását az ENSZ azerbajdzsáni COP29 klímacsúcsán szerdán közzétett globális karbonháztartási (Global Carbon Budget) jelentés szerint.
Hétfőn elkezdődött az idei klímacsúcs, a COP29, amelynek helyszíne ezúttal Azerbajdzsán. Az eseményt nagy várakozások és aggodalmak övezik, különösen közelmúlt szélsőséges időjárási eseményei, például a Boris ciklon és a spanyol áradások fényében. Ürge-Vorsatz Diána szerint a tavalyi dubaji klímacsúcson a fosszilis tüzelőanyagok elhagyásának kimondása történelmi jelentőségű volt, de azóta nem történt jelentős előrelépés. Az idei csúcs fő témái között megtalálható a fejlődő országok támogatása, a magánszektor erősebb bevonása a klímaváltozás elleni harcba, és a kibocsátás-csökkentési célok ambiciózusabbá tétele is. Emellett egyre több kormány fontolgat alternatív módszereket, például a geomérnökséget, hogy mérsékelje a klímaváltozás hatásait – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Az ENSZ főtitkára sürgős cselekvésre szólított fel a klímaváltozás ellen a COP29 csúcstalálkozón, miközben a világ vezetőinek többsége távol maradt az eseménytől. A találkozó célja, hogy több százmilliárd dollárt gyűjtsön össze a tiszta energiaforrásokra való átállás és a klímakárok mérséklésének finanszírozására, ám a résztvevők között feszültségek alakultak ki a prioritások meghatározása körül - írja a Reuters.
A fejlődő országok klímavédelmi kiadásai finanszírozásának ígéretes módja lehet a szolidaritási illetékek alkalmazásának kiterjesztése. Ezek olyan, a szén-dioxid-kibocsátásra és gazdasági tevékenységekre kivetett globális illetékek, amelyekből származó bevételeket a fejlődő országoknak juttatják. Ezen megoldások kiterjesztése hatalmas előnyökkel járna.
Az EU csalásellenes hivatala, az OLAF vizsgálatot indított annak feltárására, hogyan kerülhetett Oroszországból származó, szankcióval sújtott olaj az EU-ba török rebranding révén. A vizsgálat rávilágít arra, hogyan jutott több milliárd eurós bevételhez Moszkva a szankciók ellenére.
Az Európai Unió gáztárolói november elsejére elérik a 95 százalékos töltöttséget, meghaladva ezzel a földgáztárolási célértékben előirányzott 90 százalékot - jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság.
Az éghajlatváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek ebben a hónapban pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában - áll egy szerdán közzétett jelentésben. A tanulmány szerzői arra szólították fel a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására. Ugyanis ha tovább melegedik az éghajlat, még nagyobb bajban leszünk.
Folyamatosan találkozhatunk azzal a téves állítással, hogy mivel a klímaváltozás egy valós dolog, „követnünk kell a tudományt”, és véget kell vetnünk a fosszilis energiahordozók használatának. Ezt halljuk a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentését támogató politikusoktól és maguktól a természettudósoktól is, amikor például a Nature főszerkesztője azt állítja, hogy „a tudományos álláspont egyértelmű, a fosszilis energiahordozókat el kell hagyni”.
A klímavédelem kérdésével foglalkozó tanulmányok egyre inkább átpolitizálódnak. A Harvard Egyetem a heves támadások miatt nemrégiben leállított egy kulcsfontosságú geomérnöki kutatási projektet annak ellenére, hogy az egyetem a klímaváltozás kérdésében „globális iránymutatóvá” kíván válni.
Az Európai Unió halad afelé, hogy még ebben az évtizedben megszűnjön az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége, hiszen az orosz gáz mennyisége idén 80 milliárd köbméterről 40-45 milliárdra zuhanhat, közben pörög fel a megújuló forrásokból előállított energia mennyisége és aránya – derül ki az energiaunió helyzetéről ma kiadott európai bizottsági jelentésből.
"Kulturális váltásra van szükség a pazarlás ellen" - hangzott el a Planet 2023 Expo szakmai programjában, ahol Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója és Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélgettek. A fosszilis energián túl szó volt a Mol beruházásairól, a MOHU szerepéről, a 2024-től bevezetésre kerülő új, üvegvisszagyűjtő rendszer következményeiről, valamint a jövő közlekedéséről is.
Az energiaipar üvegházhatásúgáz-kibocsátása tavaly új csúcsra emelkedett a szél- és napenergia sosem látott növekedése ellenére - adta hírül a Guardian globális energetikai adatok alapján.
Különös éghajlati folyamatokkal találkozhatunk szinte már minden évben, Magyarországon itt az ideje megszokni a tavaszi fagyokat, az aszályos, hőhullámokkal megspékelt nyarakat, és az ezekből adódó élelmezési, valamint egészségügyi válságokat. Gelencsér András levegőkémikus több kutatótársával együtt olyan problémakörökről tartott előadást, mint a megújuló energiaforrásokhoz szükséges infrastruktúra kiépítésének nehézségei, a légszennyezés és az ÜHG kibocsátás ellentétes hatásai, az élelmezési-, valamint vízválság, illetve a klímaváltozással járó egészségügyi kockázatok.
Kína szén-dioxid-kibocsátása a gazdasági fellendülés hatására 2023-ban valószínűleg új rekordot fog elérni, de a zöld energia gyors terjedése következtében a kibocsátás hamarosan tetőzhet - számolt be a CNN egy energetikai kutatóintézet tanulmánya alapján.
Romániában 60 százalékos extraprofitadót vetnek ki a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra: az erről szóló sürgősségi rendeletet szerdán fogadta el a bukaresti kormány.
Az energiapiacok és a vonatkozó szakpolitikák alapvetően alakultak át Oroszország ukrajnai háborúja miatt nem csak átmenetileg, hanem vélhetően az elkövetkező évtizedekre vonatkozóan is, írják a Nemzetközi Energiaügynökség elemzői a legfrissebb éves jelentésükben. A mostani energiaválság jóval szélesebb körű és összetettebb, mint a korábbiak voltak, ezzel kapcsolatban az IEA ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy az első igazán globális energiaválság közepén vagyunk. A jelenlegi helyzetre adható megoldások köre komplexebb és átfogóbb, mint a '70-es évekbeli olajválságnál volt, ugyanis nem csupán egyetlen energiahordozóról való leválásra van szükség, hanem magának az energiarendszernek a megváltoztatására, mégpedig úgy, hogy közben az energiaszolgáltatások megfizethetőek és biztonságosak legyenek. Ebben a környezetben jelentősen felerősödnek a versenyképes és megfizethető tiszta technológiák mellett szóló gazdasági érvek, ami mentén az elemzők úgy vélik, hogy az előttünk álló években tetőzhet a globális kereslet az összes fosszilis tüzelőanyag iránt.
Még többen lehetnek influenzásak.
Összeszedtük, mit lehet tudni a HMPV-ről.
Már 401 forint felett jár a dollár.
Egyszerre több betegség is terjedhet.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
